Meglepő módon sokszor még azok sincsenek pontosan tisztában mire is számíthatnak a szupervízióban, akik már elvileg részt vettek ilyesmin. Úgy tűnik, sokféle gyakorlatot – tévesen – neveznek ilyen módon.
Egyik szupervizáltam például örömmel újságolta, hogy a múltban soha nem tapasztalt önreflexivitást élt meg az üléseink alatt. Így derült ki, hogy a korábban általa szupervíziónak hitt folyamat valójában inkább esetmegbeszélés volt, mintsem szupervízió.
Élénken él bennem a saját első szupervíziós csoportélményem is, ahol az egész folyamatba tudatlanul „belezuhantam”, mivel semmiféle előismerettel nem rendelkeztem. „Majd meglátod, csak gyere bátran!” – kacsintott az ismerősöm, s ez a rövid, kaján megjegyzés, bár kellőképpen felkeltette a kíváncsiságomat, azért némi bizonytalansággal, idegenség érzettel is eltöltött, ami a harmadik szupervíziós ülés után tudott csak oldódni. S habár lelkesen végigültem két tanulmányi szupervíziós folyamatot is, a szupervíziós folyamat elemeiről, a folyamatról valódi tudást csak az egyetemi képzés során szereztem.
Mindezért, hogyha hozzám hasonlóan, másnak is fontos az, hogy a lehető legtöbb információ birtokában legyen mielőtt belevág a szupervízióba, igyekszem kicsit részletesebben – egészen pontosan négy lépésben – bemutatni a szupervíziós folyamat egyes elemeit, remélve, hogy ezáltal növelhető a szupervízió iránti bizalom és a biztonságérzet.
Lássuk hát!
Az első lépés, az ún. első interjú
Az első interjú minden esetben, bármilyen típusú szupervízióról legyen is szó, két személy – a szupervizor és a szupervizált – között, négyszemközt zajlik.
Optimális esetben személyesen, esetleg online formában, de még az is előfordulhat, hogy telefonon zajlik a felek között ez az első találkozás, amelynek során a felek egymással, a szupervizált pedig a szupervízió tartalmával ismerkedik.
Mindeközben a szupervizor azt is felméri, hogy a szupervízióba jelentkező személy szakmai, élettani helyzete, kérdése, esetleges elakadása, problémája tekintetében megfelelő eszköz lehet-e a szupervízió, nincs-e bármiféle kontraindikáció.
Ez a megbeszélés még mindenféle elköteleződéstől mentes. A folytatás a felek szabad akaratától, döntésétől függ.
A második lépés: a kapcsolati szerződés megkötése
Kicsit hivatalosnak, erőltetettnek vagy akár ijesztőnek is tűnhet elsőre, hogy a felek szerződést kötnek. Bár ez a mozzanat már valóban egyfajta „hivatalos” elköteleződést jelent egymás és a szupervíziós folyamat iránt, azért sem megijedni tőle, sem a jelentőségét lebecsülni, nem érdemes.
A felek ekkor dolgoznak először együtt, közösen meghatározva és alakítva az együttműködésük kereteit, amely kapaszkodót, hivatkozási alapot, biztonságot és támpontot nyújt az együttműködés tekintetében.
A kapcsolati szerződésben olyan technikai kérdések rögzíthetők, mint pl. a folyamat hossza, az ülések időpontja, időtartama vagy egyéb más, fontosnak gondolt technikai kérdés.
Ezeken túl azonban a szupervízió legfontosabb szempontjai, tartalmi elemei is rögzítést nyerhetnek, mint pl. a titoktartás, az elkötelezett és fókuszált jelenlét, a bizalmi, támogató légkör megteremtése, a teljes nyitottság és a neutralitás.
A szupervizált a kapcsolati szerződés által köteleződik el a folyamatban, a szupervizorral, saját magával, csoportos szupervízió esetén pedig a csoporttal. Arra vállal kötelezettséget, hogy elmegy az ülésekre, ott teljes figyelmével jelen van, esetet/témát hoz, dolgozik önmaga és mások esetén, és csoporttagként részt vesz más témájának a támogató feldolgozásában, amiből ő maga is tanul.
E ponton esetleg felvetődik a kérdés: Hány fő vehet részt a szupervíziós folyamatban?
A szupervízió folyhat egyéni (ilyen esetben csak 1 fő, a szupervizált vesz részt a folyamatban), kiscsoportos (2-4 fő különböző szakmából), csoportos (5-9 fő különböző szakmából) vagy team (2-9 fő azonos munkahelyi környezetből) formában.
Akiben kellő kíváncsiság támadt a következő lépésre, az tartson velünk továbbra is, ide kattintva betekintést nyerhet egy szupervíziós ülés történéseibe.
Azoknak pedig, akiktől nem áll távol némi tudományos ismeretszerzés sem, bemutatjuk a szupervízió elméleti hátterét is.
Lépjünk hát bátran tovább néhány lépéssel!
Kérje az első ingyenes konzultációt!
Ehhez kérjük, töltse ki a jelentkezési űrlapot.
Kitöltés után 24 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot.